KIBERBIZTONSÁGI TUDATOSSÁGI TESZT - KiberHigiénia Egyesület

A képzés lezárásaként a záróteszt kitöltése szükséges.

A sikeres teljesítéshez minimum 70%-os eredmény szükséges.
A tesztben fel kell tüntetni a videóban elrejtett kódokat – enélkül a teszt nem érvényes.
Sikeres teljesítés esetén a szerződés szerint kiállítjuk és megküldjük a tanúsítványt.

Név

Szervezet neve

A teszt érvényességéhez szükséges videóban elrejtett kód

1. (A leggyengébb láncszem) Mit jelent a támadók „low effort – high impact” logikája?

A) Egy nagyon jól kiválasztott, kritikus pozícióban lévő egyetlen célpontot támadnak meg alapos előkészítéssel.

B) Minimális befektetéssel próbálnak sok emberre egyszerre hatni, mert nem kell mindenkit átverni, elég néhányat.

C) Kizárólag technikai sérülékenységeket használnak ki, mert az emberi tényező kiszámíthatatlan.

D) A támadás sikerességét kizárólag a célpont beosztása határozza meg.

2. (A leggyengébb láncszem) Miért nem elsősorban technikai kérdés a legtöbb sikeres támadás kiindulópontja?

A) Mert a szervezetek soha nem alkalmaznak technikai védelmi eszközöket.

B) Mert a támadó nem a rendszert töri fel elsőként, hanem egy emberi döntést befolyásol, és csak ez után kezdődik a technikai lépés.

C) Mert a technikai támadások mindig drágábbak, mint a social engineering, ezért ritkán fordulnak elő.

D) Mert a jogszabályok tiltják a technikai jellegű támadások vizsgálatát.

3. (Fizikai védelem) Egy kórházi adminisztrátor képernyőjén egy másik beteg lelet összefoglalója látható, miközben egy beteg bekopog a szobába és rálát. Ez alapvetően minek minősül?

A) Kizárólag kínos, de biztonsági szempontból jelentéktelen helyzetnek.

B) GDPR-incidensnek, mert személyes, sőt különleges kategóriájú adat kerül illetéktelen személy látóterébe.

C) Kizárólag informatikai üzemzavarnak.

D) Olyan eseménynek, amely csak akkor incidens, ha a beteg le is fotózza a képernyőt.

4. (Fizikai védelem) Mi a „tiszta asztal elve” lényege?

A) Csak a munkaidő végén kell az asztalt rendben hagyni, napközbeni rövid távollét esetén nem szükséges.

B) Kizárólag a takarítószemélyzet miatt fontos szabály, biztonsági jelentősége nincs.

C) Munkavégzés befejezésekor és rövidebb távollét esetén sem maradhat elöl érzékeny információ.

D) Az asztalon lévő dokumentumokat elegendő lefordítva hagyni, hogy ne legyenek olvashatók.

5. (Home office) Miért kockázatosabb az otthoni hálózat, mint a vállalati hálózat, még akkor is, ha nincs rajta rosszindulatú tevékenység?

A) Mert az otthoni hálózaton jellemzően nincs internetkapcsolat.

B) Mert az otthoni router jelszavát és firmware-ét jellemzően senki nem kezeli, és a hálózatot számos, eltérő biztonsági szintű eszköz osztja meg.

C) Mert az otthoni hálózatokon törvény tiltja a VPN használatát.

D) Mert az otthoni router sebessége mindig alacsonyabb, ami önmagában biztonsági kockázat.

6. (Home office) Nyilvános WiFi-n történő munkavégzés esetén mi az elsődleges védekezés a Man-in-the-Middle (MitM) típusú támadással szemben?

A) A router alapértelmezett jelszavának lecserélése.

B) VPN használata, amely titkosított csatornát hoz létre az eszköz és a szervezet rendszere között.

C) A böngésző előzményeinek rendszeres törlése.

D) A hálózat nevének kétszeri ellenőrzése a csatlakozás után.

7. (Jelszavak) A mai szakmai iránymutatások szerint mi teszi valójában erőssé a jelszót?

A) Az, hogy tartalmaz nagybetűt, számot és speciális karaktert.

B) Az, hogy havonta kötelezően cserélik.

C) Az, hogy egyedi, azaz sehol máshol nem használt jelszó.

D) Az, hogy a felhasználó személyes adatára (pl. születési dátumára) épül, mert így könnyen megjegyezhető.

8. (Jelszavak) Mi a kétfaktoros azonosítás (2FA) legfontosabb védelmi funkciója?

A) Lehetővé teszi, hogy a felhasználó egyetlen, könnyen megjegyezhető mesterjelszóval lépjen be minden rendszerbe.

B) Megakadályozza a belépést akkor is, ha a támadó már megszerezte a jelszót, mert a hozzáféréshez egy második, külön birtokolt elem is szükséges.

C) Kiváltja a jelszó használatának szükségességét, mert önmagában is elegendő védelmet nyújt.

D) Kizárólag banki alkalmazásoknál értelmezhető és kötelező, más rendszereknél nem alkalmazható.

9. (Jelszavak) Ha egy szervezet Információbiztonsági szabályzata rendszeres, időszakos jelszócserét ír elő annak ellenére, hogy a legújabb ajánlások ettől eltérnek, mi a helyes munkavállalói magatartás?

A) Az ajánlása minden esetben felülírja a belső szabályzatot, ezért a jelszócsere mellőzhető.

B) A szervezeti előírást be kell tartani, mert a szervezeti kötelezettség betartása nem az egyéni szakmai megítélésen múlik.

C) A kérdés eldöntése kizárólag az adott munkavállaló egyéni belátásán múlik.

D) A jelszócsere-kötelezettség kizárólag informatikai üzemzavar esetén értelmezhető, egyébként figyelmen kívül hagyható.

10. (Jelszavak) Miért jelent kockázatot, ha egy munkavállaló megosztja jelszavát egy kollégával, amíg szabadságon van?

A) Mert a szervezet rendszere ilyenkor automatikusan letiltja mindkét fiókot.

B) Mert incidens esetén a rendszer naplója a fiók tulajdonosát mutatja, és megszűnik az események azonosítható felhasználóhoz való visszavezethetősége.

C) Mert ez kizárólag etikai, nem biztonsági kérdés.

D) Mert a jelszó megosztása minden esetben automatikusan aktiválja a kétfaktoros azonosítást.

11. (Adatszivárgás ellenőrzése) Mit jelent önmagában, ha egy e-mail cím találatot ad a Have I Been Pwned ellenőrzés során?

A) Azt, hogy a fiók jelenleg biztosan feltört állapotban van.

B) Azt, hogy az e-mail cím szerepelt egy ismert adatszivárgásban, ami növeli a kompromittálódás valószínűségét, de nem jelenti automatikusan az aktuális feltörést.

C) Azt, hogy a felhasználónak azonnal törölnie kell az e-mail fiókját.

D) Azt, hogy a szolgáltatás hibásan működik, mert minden e-mail cím talál valamilyen egyezést.

12. (E-mail alapú támadások) Egy adathalász e-mail feladóneve „IT Helpdesk” formában jelenik meg. Mi az elsődleges ellenőrzési lépés?

A) A névmező elolvasása, mert az egyértelműen azonosítja a küldőt.

B) A teljes, tényleges e-mail-cím megnézése a névmező mögött, mert a feladó neve könnyen meghamisítható.

C) A csatolmány azonnali megnyitása annak eldöntésére, hogy hiteles-e az üzenet.

D) Az üzenet azonnali továbbküldése az összes kollégának figyelmeztetésül.

13. (E-mail alapú támadások) Mi a helyes eljárás, ha egy vezető nevében sürgős, bizalmas pénzügyi utalást kérő e-mail érkezik, amely arra kéri a címzettet, hogy erről senkinek ne szóljon?

A) Azonnal teljesíteni kell a kérést, mert a vezetői utasítás megkérdőjelezhetetlen.

B) Más csatornán (ismert telefonszám, személyes egyeztetés) vissza kell igazolni a kérést, mielőtt bármilyen intézkedés történne.

C) Válaszolni kell az e-mailre, és abban kell kérni a megerősítést.

D) A kérést figyelmen kívül kell hagyni, és nem kell jelezni senkinek.

14. (E-mail alapú támadások) Mi különbözteti meg a spear phishinget az általános adathalász e-mailektől?

A) Az, hogy kizárólag vezető beosztású személyeket céloz.

B) Az, hogy a támadó előzetes megfigyelés (pl. LinkedIn, sajtóközlemények) alapján személyre szabja az üzenetet a konkrét célpontra.

C) Az, hogy soha nem tartalmaz linket vagy csatolmányt.

D) Az, hogy kizárólag telefonon, nem e-mailben valósul meg.

15. (QR-kódok) Miért nehezebb felismerni egy QR-kód alapú támadást, mint egy hagyományos szöveges linket tartalmazó e-mailt?

A) Mert a QR-kódok soha nem vezetnek weboldalra, csak fájl letöltésre.

B) Mert a QR-kód beszkennelése és a cél megnyitása között nincs az a természetes megállási pont, amit egy látható link szövege ad.

C) Mert a QR-kódokat kizárólag okostelefonon lehet beolvasni, számítógépen soha.

D) Mert a QR-kódok törvényileg nem ellenőrizhetők.

16. (QR-kódok) Mi a quishing?

A) Olyan QR-kód alapú adathalászat, amely e-mailbe ágyazott kód formájában jelenik meg, kihasználva, hogy a szöveges linkszűrők a képeket nem vizsgálják.

B) Egy fizikai QR-kód matricázási technika, amely kizárólag parkolóautomatáknál fordul elő.

C) Egy jelszókezelő alkalmazás típusa.

D) Egy hitelesítési protokoll, amely a kétfaktoros azonosítást váltja ki.

17. (Közösségi média) Mit jelent az OSINT (Open Source Intelligence) a támadók szemszögéből?

A) Zárt, titkosított adatbázisokból történő adatlopást.

B) Nyilvánosan elérhető, a célpontok által önként megosztott információk szisztematikus összegyűjtését.

C) Kizárólag állami hírszerző szervek által alkalmazott technikát, amely magánszemélyekre nem vonatkozik.

D) A közösségi média fiókok jelszavainak feltörését.

18. (MI a munkahelyen) Mi a legnagyobb kockázat, ha bizalmas céges adatot viszünk be egy nyilvános, ingyenes AI-eszközbe?

A) Az, hogy az AI-eszköz biztosan lelassul a nagy adatmennyiségtől.

B) Az, hogy az adat kikerülhet a szervezeti kontroll alól, és a felhasználó nem tudja teljes mértékben visszakövetni, hol és hogyan hasznosul.

C) Az, hogy az AI-eszköz automatikusan törli a fiókot.

D) Az, hogy a bevitt adat kizárólag a felhasználó saját eszközén marad tárolva.

19. (Incidenskezelés) Miért kockázatosabb, ha egy munkavállaló egy gyanús esemény észlelésekor önállóan próbálja megoldani a helyzetet (pl. törli az e-mailt, újraindítja a gépet)?

A) Mert ez mindig jogi felelősségre vonással jár.

B) Mert az önálló beavatkozás törölheti a bizonyítékokat, elfedheti a támadás nyomait, és megnehezítheti a kivizsgálást.

C) Mert a szervezet informatikai rendszere ilyenkor automatikusan leáll.

D) Mert ez mindig gyorsabb megoldást eredményez, mint a jelentés.

20. (Mentális egyensúly) Milyen összefüggés áll fenn a mentális túlterheltség és a biztonsági incidensek között a tananyag szerint?

A) Nincs összefüggés, a kettő teljesen független terület.

B) A fáradt, megszakításokkal terhelt, szétszórt figyelmű munkavállaló nagyobb eséllyel hoz reflexalapú, nem tudatos döntést, ami növeli a hibázás kockázatát.

C) A mentális terhelés kizárólag a munkahelyi teljesítményt érinti, biztonsági szempontból irreleváns.

D) A mentális egyensúly kizárólag a vezetők felelőssége, a munkavállalóké nem.