Aktuális trendek- gyermekvédelem a neten

A digitális tér ma már nemcsak lehetőség, hanem tényleges fenyegetést is jelent a fiatalok számára. A 2024-es éveket követően a gyermekvédelem rendszerének megreformálása elengedhetetlenné vált, különösen az online térben megjelenő új veszélyek tükrében.

Hintalovon: egy év, ami „alapjaiban rázta meg” a rendszert

A Hintalovon 2025. májusi jelentése a gyermekvédelmi rendszert érintő változásokról így fogalmaz:

„Sokszor tapasztaltuk a kortárs bántalmazást közösségekben, de sokan nem ismerik fel, hogy ők bántalmazottak vagy bántalmazók.”

A gyerekek véleményének bevonása nélkülözhetetlen:
→ előrelépés, de új szabályokat és szakemberhiányt is jelez.

Mennyi időt töltenek a fiatalok a képernyő előtt?

• A 8–15 évesek napi átlagban 3,9 órát,
• a 16–35 évesek pedig 3,8–5 órát neteznek.
  

Ez az adat azt mutatja, hogy a gyermekvédelem ma már semmiképp sem kerülhető meg – hiszen a net az életük része.

A platformok térnyerése

• A tizenéveseknél a TikTok, YouTube és Instagram vezet .
• A Facebook 16 év felett még dominál, de mögötte ott az Instagram és YouTube.
• Összesen 7,04 millió ember aktív a közösségi médián, ami lakossági lefedettségben 73% .

Mesterséges intelligencia – megoldás vagy veszély?

• A 13–16 évesek 98%-a ismeri az MI-t, és 76,5%-uk kipróbálta, míg 50% már találkozott félrevezető, MI-alapú tartalommal .
• Az NMHH Médiapiaci Jelentés szerint a digitális óriásplatformok MI-integrációja új biztonsági kockázatokat rejt .

Globális irányelvek és sharott források

• Az UNICEF szerint az online zaklatás és kizsákmányolás mértéke világszerte nő, ezért szükséges a szabályozás, a technológia biztonsági tervezése, és a gyerekek aktív részvétele.
• A WeProtect Global Alliance elemzése rávilágít az AI-alapú visszaélésekre és a “safety by design” elv szükségességére:

„Technológiai újdonságok együttese új kockázatokat rejt — viszont biztonságot is csak többirányú megközelítéssel lehet garantálni.”

• A 2024-es WeProtect summiten arra figyelmeztettek, hogy évente 300 millió gyermek eshet áldozatul online visszaéléseknek, illetve, hogy AI‑áthívású virtuális zaklatás is előfordult .

Mit tehetünk szülőként és szakemberekként?

1. Kérdezzük meg, milyen platformokat használ a gyerek (TikTok, Threads, BeReal stb.), és miért pont azokat szereti.
2. Beszélgessünk az online élményekről, ne tiltás legyen a válasz, hanem párbeszéd.
3. Magyarázuk el az algoritmusokat és az MI működését – tudniuk kell, hogy mi, miért jelenik meg.
4. Biztonsággal tervezzünk: használjunk szülői korlátokat, médiatudatosságot, szakmai jelzőrendszert (Hintalovon app, online felmérések) 
5. Ne csak jelezzünk, de segítsünk is – gyermekvédelmi rendszer működésének ismerete elengedhetetlen .
   

Az online tér nem luxus, hanem valóság a gyerekek számára. A fiatalok médiahasználata nem csupán információs, hanem identitásformáló társadalmi terep is, ahol az MI és algoritmusok egyaránt lehetnek segítők és veszélyforrások is. A gyermekvédelem nem csak jogi rendszer – hanem közösségi ügy, ahol a szülők, szakemberek és a gyerekek maguk együtt formálhatják a jövőt.

kép:AI